Nemzeti Sírhelyek


Kertész K. Róbert (Kertész Károly Róbert)

Rövid leírás

Kertész K. Róbert (Kertész Károly Róbert)

 

A József Műegyetemen Építészeti Osztály Ókori Építészeti Tanszéke gyakornoka, tanársegéde (1900–1908). A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) Építési Osztályának vezetője (1908–1922); minisztériumi osztálytanácsosi (1912–1918), minisztériumi tanácsosi rangban (1918-tól). A VKM Művészeti Osztálya vezetője (1922–1923), államtitkár-helyettese (1923–1934), c. államtitkári rangban nyugdíjazták (1934). Az I. világháborúban önkéntesként a szerb fronton szolgált (1914–1916), majd IV. Károly király koronázásának műszaki és művészeti előadója (1916). A József Műegyetem magántanára (1918–1934). A Műemlékek Országos Bizottságának elnökhelyettese, az Országos Képzőművészeti Tanács ügyvezető elnöke, a Magyar Mérnök és Építész Egylete (MMÉE) alelnöke, ill. az Építészeti Szakosztály elnöke. A Nemzeti Hajós Egylet (NHE) elnöke (1927-től). A Magyar Iparművészek Országos Egyesülete t. tagja (1933). A Keresztény Nemzeti Párt alapító alelnöke (1919–1934).

Az első magyar olimpiai tudósítóként a Pesti Hírlap athéni kiküldött munkatársa (1896). Világkörüli építőművészeti tanulmányútjáról a Magyarországban és a Vasárnapi Ujságban számolt be (1904–1905).

Építészettörténettel, elsősorban a különböző korok és népek építőművészetének vizsgálatával foglalkozott. Beutazta Ceylon, Burma, Jáva, Thaiföld, Kína és Japán építészeti szempontból jelentős területeit, majd nagy további utazásokat tett az Egyesült Államokba és Európa nagyvárosaiba is (1903–1906). Kós Károllyal és Sváb Gyulával bejárta az Alföld jelentős részét, ahol több mint 400 fényképfelvételt készítettek parasztházakról (1907). Megrendezte a firenzei (1920, 1928), a monzai (1923, 1925, 1927), a velencei (1924, 1926, 1928), a lengyelországi (1927), a fiumei (1927, 1928), a svédországi és a római (1928), ill. a barcelonai, az oslói és a nürnbergi magyar képző- és iparművészeti kiállításokat (1929). A budapesti építészeti világkongresszus végrehajtó bizottságának elnöke (1930).

(A kép forrása: https://oroksegfigyelo.blog.hu/2015/07/31/magyar_muemlekvedelem_a_ket_vilaghaboru_kozott)