Sajtómegjelenések

Kertész Imre Kossuth- és Nobel-díjas író halálának ötödik évfordulója alkalmából megemlékezést tartott szerdán a Fiumei úti sírkertben a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) és a Kertész Imre Intézet, amely az alkalomból a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft-vel (MANK) közös művészeti pályázatot is hirdetett.  

Budapest ostromának civil áldozataira emlékeztek a Farkasréti temetőben szombaton délelőtt. Az ötvenkét napig tartó hadművelet a második világháború egyik leghosszabb helységharcának számít, bár pontos adatok nem állnak rendelkezésre, történészek becslései szerint a védekező német-magyar erők halottakban, sebesültekben és hadifoglyokban közel százezer embert vesztettek, ehhez járult még hozzá a megközelítőleg harmincnyolcezer polgári áldozat. A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) által szervezett kegyeleti megemlékezést a vírushelyzetre való tekintettel ezúttal rendhagyó módon látogatók nélkül rendezték meg, és az intézet hivatalos oldalán online közvetítették. A megemlékezésen beszédet mondott Radnainé Fogarasi Katalin főigazgató.

Sorozatunkban arra vállalkozunk, hogy olyan intézmények munkásságát mutassuk be, melyek célja a kulturális értékek megőrzése és ezek megismertetése. Szó lesz többek között színházról, irodalomról, személyes és hivatalos dokumentumokról, könyvekről, kegyeleti kultúráról és népi hagyományokról. Elsőként a Fiumei úti székhelyű Nemzeti Örökség Intézeténél (NÖRI) jártunk.
 

A Fiumei úti sírkert világraszólóan szép – vallja Radnainé dr. Fogarasi Katalin lapunknak. Húsz éve az emlékezetkultúra tölti ki az életét: előbb a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság főtitkára volt, majd a Nemzeti Örökség Intézetének elnöke és főigazgatója lett. Szerinte a nemzeti emlékezetkultúrában nincs helye az aktuálpolitikának, s fontos célja, hogy a fiatalok a sírkertekben járva ismerjék meg a nemzet nagyjait. Interjúnk!

A pandémia ellenére sikeres évet tudhat maga mögött a Nemzeti Örökség Intézete, hiszen 2020-ban húsz, nemzeti sírkertbe sorolt síremléket újítottak fel, ugyanakkor befejezték a Fiumei úti sírkert bal oldali árkádsorának, valamint a Salgótarjáni utcai zsidó temető falának rekonstrukcióját is. Lapunkat Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója tájékoztatta az elmúlt év munkáiról és az idei tervekről. 

Radnainé dr. Fogarasi Katalin a Nemzeti Örökség Intézet főigazgatója

Párbeszéd az emberért - avagy az egyházak szerepe a mai társadalomban. Vallási közösségek hitéleti és közszolgálati tevékenységének bemutatása a mai Magyarországon. A műsorba meghívott beszélgető partnerek a vallási közösségek képviselői, szakértői, intézményvezetői. Mindazok, akik az emberek bizalmából látnak el feladatokat, és az emberek szolgálatára hivatottak el. A műsor célja az ide tartozó és aktuális témakörök folyamatos napirenden tartása, és minél szélesebb körű, nyílt elemzése.

A műsor közvetítői: Sola Rádió, PAX Tv, Mária Rádió, Apostol Tv

Valahogy itt megnyugszik az ember. Talán a csend teszi. Talán a felkavaró tudat, hogy kik is nyugszanak itt, ezen a különleges földterületen. A szél olykor hatodik fokozatba kapcsol, süvítve száguld, enyhén megdöntve az ősfák egyre kopaszabb lombkoronáját. Az őszből néhány másodperc alatt lett tél, és az a néhány ember, aki furcsa programként a temetőbéli sétát választotta, fázósan húzza fel az orráig a cipzárját. Jó ez a csend.

„Debrecen, Református Nagytemplom és Kollégium Nemzeti Emlékhely" megnevezéssel 2000 Ft névértékű bronzpatinázott színesfém emlékérmét bocsát ki a Magyar Nemzeti Bank. Az emlékérme a Nemzeti Örökség Intézete kezdeményezésére 2014-ben indult, a hazai nemzeti emlékhelyeket bemutató sorozatot gazdagítja, a Somogyvár-Kupavár, a Mohácsi, a Rákoskeresztúri Újköztemető, a Fiumei úti sírkert, az Esztergom, Várhegy és Víziváros nemzeti emlékhelyeket, valamint az Országház és környéke kiemelt nemzeti emlékhelyet követi a sorban - írja honlapján a Magyar Nemzeti Bank.

Fotósorozat Magyarország egyik legszebb temetőjét őrző kőalakokról.    

Aki nem járt még a Nemzeti Sírkertben, a Fiumei úton, az azt hiheti, ez is csak egy temető, ami annyiban különbözik csak a többitől, hogy itt hírességek alusszák örök álmukat. Ez részben igaz is, ugyanakkor ez a hely voltaképpen egy különös park, ahol ott vannak síremlékek és mauzóleumok, amelyekre mindenki áltál ismert neveket írtak fel, de akad sok megfakult hírnevű és múltú név is, sőt, vannak egészen egyszerű sírok is, amelyekről lemállott már, hogy kinek állítottak emléket egykoron.

1874 és 1892 között a Salgótarjáni utcai zsidó volt a pesti zsidóság egyetlen működő temetője, amelyet Schweitzer József főrabbi nevezett „sírkövekből álló múzeum”-nak. Nem véletlenül: a temető különleges időutazás abba az időszakba, amelyben a zsidóság asszimilációjának és az ország gazdasági és kulturális felfutásának intenzív időszaka volt.