Szabolcs
Szabolcs községben található Közép-Európa egyik legjobb állapotban fennmaradt 10. századi földvára. 1092. május 20-án Szent László király bizonyíthatóan itt tartotta azt az egyházi zsinatot és törvényhozó gyűlést, amelynek a korai magyar állam történetének egyik legfontosabb jogtörténeti alkotása köszönhető.
Szabolcs községben található Közép-Európa egyik legjobb állapotban fennmaradt 10. századi földvára. Az államalapítás idején a kialakuló vármegye rendszerben területi központ volt. A 280 m hosszú és 140 m széles, impozáns földvár a keleti népek betörései ellen igen jó szolgálatot tett, támadások esetén a környék lakosságának védelméül szolgált. A földvár a tatárjárás idején megrongálódott és elveszítette korábbi jelentőségét. Az erőd tövében létrejött (ma református) templom a 11. században épülhetett – az Alföld egyik legrégibb, ma is álló temploma, amely többszöri átépítésen esett át. A honfoglalás utáni berendezkedés és az államalapítás korának eme két jelentős, fennmaradt építményének kiemelkedő szerepét fokozza, hogy 1092. május 20-án Szent László király bizonyíthatóan itt tartotta azt az egyházi zsinatot és törvényhozó gyűlést, amelynek a korai magyar állam történetének egyik legfontosabb jogtörténeti alkotása köszönhető. Különlegessége, hogy az új törvényeknek nem csak egyházi rendelkezései voltak, hanem világi vonatkozásai is, amelyek például a hétköznapokat szabályozták. Ez volt a kor társadalmi, egyházi viszonyainak egyik legfontosabb jogforrása a Magyar Királyságban.