Nemzeti Sírhely

Dabasi Halász László és bátori Sigray Mária gyermekeként Nagykőrösön született 1806. február 20-án. A nagykőrösi református gimnázium elvégzése után a debreceni kollégiumban volt bölcsészhallgató, majd Pesten jogásznak tanult. Ügyvédi esküjét 1829 júniusában tette le, diplomáját 1830 márciusában hirdették ki Pest vármegye közgyűlésében. Pesti tanulmányai időszakában gróf Széchenyi István eszméi hatottak rá leginkább, azonban az 1832-1836-os reformországgyűlés vitáit megismerve Kossuth Lajos lelkes hívévé vált. 1841 májusában Pest vármegye táblabírájává választották. A megyegyűlésben Kossuth táborát erősítette. Politikai pályája az 1848. június végi népképviseleti választást követően teljesedett ki, mivel a szavazatok 67,8 %-ával megszerezte az Alsó-Dabasi mandátumot. Kiemelkedő aktivitás jellemezte, és a ház radikális szárnyában foglalt helyet Táncsics Mihállyal, Nyáry Pállal együtt, alapítótagja lett a „Radical Párt”-nak is. 1849-ben tevékeny szerepet vállalt a Habsburgok trónfosztásában, ezért a szabadságharc bukása után Haynau haditörvényszéke halálra és vagyonelkobzásra ítélte, de végül amnesztiát kapott.

A passzív ellenállás éveiben visszavonult birtokára, egyházi, közbirtokossági ügyekben járt el, majd a vármegye közéletébe is bekapcsolódott. 1861-ben képviselőként tért vissza az országos politikába, sikerrel, mert 1865-ben és 1869-ben is újraválasztották. Élete utolsó 10 évében ismét a vármegyei közgyűléseken végzett közszolgálatot.

1882. augusztus 15-én hunyt el gyóni otthonában. Kora közéletének országosan ismert és népszerű alakja volt, halálának hírét, nekrológját a lapok széles köre közölte. Tisztelői nagy részvéttel temették el augusztus 18-án az alsódabasi református újtemetőben.